Reni Csemege Bolt
3999 Hollóháza, Károlyi út 60.

Kenyhercz Vegyesbolt
3999 Hollóháza, Szent László út 27/A

Vadász Söröző és Panzió
3999 Hollóháza, Szent László út 27/B

Balkon Büfé
3999 Hollóháza, Petőfi út. 3/b
Telefon: (47) 305-118

Porcelán Vendégház
3999 Hollóháza, Tegdavölgy út 5.
Mobil: 06-30-730-0927
hollohazipanzio@gmail.com
www.hollohaziporcelan.hu

Holló Panzió
Cím: 3999 Hollóháza, Rákóczi u. 26.
Tel: (47) 305-129

Fehér Holló Kulcsosház
3999 Hollóháza, Szakmári u. 8.
Telefon: 06-20-325-2345 Bernáth Marietta
Telefon: 06-70-329-9125 Lovas Lászlóné
Érdeklődés személyesen:
Lovas Lászlóné,
3999 Hollóháza, Szakmári u. 6.
max. 28 fő
férfi/női fürdőszoba
főzés lehetőség, bogrács/szalonnasütő hely

Hollórét Turistaház és Ifjúsági Szállás
3999 Hollóháza, Szakmári Károly u. 4.
Mobil: 06-20-946-5536
Mobil: 06-70-770-4298

Vadász Panzió

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Hollóháza honlapján!

Örömömre szolgál, hogy ellátogatott internetes oldalunkra. Településünk lakosai számára tájékoztatást nyújtunk Hollóháza életéről, segíteni kívánjuk a közügyekben való tájékozódásban, ügyeik gyors és kényelmes intézésében önkormányzatunk és intézményeink vonatkozásában.

Hasznos információkat kínálunk azok számára, akik reményeink szerint hamarosan vendégeink lesznek településünkön, hogy a méltán híres porcelángyártással, a Kéktúra végpontjaként is ismert Zempléni-hegyekkel, annak páratlan állat és növényvilágával, természeti szépségeivel ismerkedjen.

Épített örökségünk, lenyűgöző természeti környezetünk, és a helyiek vendégszeretete garancia arra, hogy az ide érkezők szép élményekkel térhessenek haza.

Azon és azért dolgozunk, hogy településünk lakói, az itt dolgozók és a hozzánk látogatók is jól érezzék magukat Hollóházán!

Bízom benne, hogy a kapott tájékoztatás az itt élők elégedettségét szolgálja, vendégeink érdeklődését felkelti településünk iránt.

Hollóháza szeretettel vár és fogad minden érdeklődőt és hozzánk látogatót!

Tisztelettel: Fűzériné Odrobina Gabriella polgármester

Hollóházi Porcelán Ipartörténeti Kiállítóhely és
Márkabolt
  

3999 Hollóháza, Károlyi u. 11.
Telefon: 06 (47) 305-201
Mobil:    06 (20) 240-7427
Kedd-Szombat 9:30 – 16:30
Vasárnap 10:00-14:00
(Téli időszakban előzetes bejelentkezés szükséges)
Belépőjegy ára:

Normál: 800Ft
Kedvezményes: 500Ft
Fotójegy: 500Ft
Tárlatvezetés: 2000 Ft

Porcelángyár látogatása

kedd – péntek: 10:00-12:30
Belépőjegy ára:

Normál: 800Ft
Kedvezményes: 500Ft

Római katolikus templom
(Szent László)
   
A sátor alakú, Szent László tiszteletére szentelt modern templomot 1967-ben építették – a porcelángyár rekonstrukciója miatt lebontott régi helyett – a falu fölötti domboldalra. A templomhoz porcelánkálvária vezet.  Az épületet Csaba László Ybl-díjas építész tervezte. A belsőben látható keresztút stációi Kovács Margit keramikus alkotásai. Figyelmet érdemel még Somogyi József Krisztus-corpusa és Szász Endre porcelán táblaképe is. A modern templomhoz vezető lépcső mentén helyezték el az egri főszékesegyházban látható, Takács István által festett stációképek különleges technikával porcelánra vitt másolatait.

Cím: Hollóháza, Rákóczi u. 1.
Telefonszám: 47/340-025
Kapcsolattartó: Füzéri plébániahivatal, 47/340-025

Az Országos kéktúra keleti végpontja

Hollóháza, Rákóczi u.

Porcelánfal

Szász Endre alkotása
Általános Iskola Hollóháza, Rákóczi út 50.

Volt Károlyi-vadászkastély
     
Hollóháza határában, az egy részével már Szlovákia területére érő Nagy-Milic oldalán található a gróf Károlyi család egykori tulajdonát képező vadászkastély: László-tanya, amelynek névadója Károlyi László volt. Az 1945-46-os inflációs időszakban e kastélyban készítették elő a forint kibocsátását. A kastélyt szép arborétum övezi, melynek ékei az évszázados luc- és vörösfenyők, bükkök, tölgyek. A romantikus üdülőkastélytól gyalogút vezet a Nagy-Milicre, az ország legészakibb pontjára. Korábban szállodaként működött, ma magánkézben van, ezért sajnos nem látogatható.

Nagy-Milic
     
A Nagy-Milic a Zempléni-hegység legmagasabb hegye, Magyarország és Szlovákia határvonalán. A Nagy-Milic hegycsoport növényföldrajzilag Magyarország egyetlen helye, amely a Carpatikumhoz, a kárpáti flóratartományhoz tartozik. Az itteni élőhelyek változatosságát a riolit- és andezit-mozaikokon kifejlődött erdőtalaj és a Kárpátok vidékét idéző hegyvidéki éghajlat biztosítja. Bár nagyon sok hátizsákos turista jön ide, még mindig ez az ország egyik legháborítatlanabb hegyvidéke. Viszont az emberi beavatkozás eredménye, hogy az egykori bükkösök helyére néhol már lucfenyőt telepítettek.
A Nagy-Milicen végződik a Sümeg-eszthely felől induló, az országot átszelő; országos kék jelzésű turistaútvonal. A hegy csúcsán álló obeliszken felirat hirdeti: Nagy-Milic 895 m. Ezen a helyen valamikor egy országzászló és egy fakilátó is állt. A csúcstó 400 méterre taláható a Kis-Milic, melyről csodálatos panoráma kilátás a Hegyközre. Tiszta időben 30 kilométerre levő települések is láthatók.
   

„Hollóháza közvilágításának korszerűsítése

LED lámpatestek alkalmazásával”

KEOP-5.5.0/K/14-2014-0065

Kedvezményezett: HollóházaKözség Önkormányzata

Projekt összköltsége az elnyert támogatás összege: 10 902 823 Ft

Projekt támogatás tartalma: 100%

Júniusban kezdődnek a közvilágítás korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok Hollóházán, amelyre a település önkormányzata a Széchenyi 2020 – Környezeti és Energia Operatív Program keretében benyújtott pályázattal nyert közel11 Millió Ft-os vissza nem térítendő európai uniós támogatást.

A projekt során Hollóházaközségközvilágítási hálózatának korszerűsítése valósul meg.A projekt célja a fényforrások korszerűbb fényforrásokra történő cseréje, a közvilágítási költségek csökkentése érdekében, ezért kicserélésre kerülnek a közvilágításban alkalmazott hagyományos kompaktlámpák a korszerű LED-es lámpatestekre.

A közvilágítás biztosítása az önkormányzatokra vonatkozó törvény értelmében az önkormányzat alapfeladatai közé tartozik. A köz- és térvilágítás az önkormányzat illetékességi területén élők, az átmenetileg itt tartózkodók, a városon áthaladó járművek utasai, illetve a kerékpározók és a gyalogosok életkörülményeit jelentősen befolyásolják. Ez az a terület, ahol keresztezi egymást a gépjármű és a gyalogos forgalom, ezért a megfelelő közvilágítás biztosítása nélkül elkerülhetetlen a biztonságos közúti közlekedés, a közbiztonság, amelyek minősége alapvetően befolyásolja az itt élők és az itt álhaladók közérzetét. Ezért vált elkerülhetetlenné a régi, elavult közvilágítási hálózat modernizálása, korszerűbbé és energiahatékonyabbá tétele.

 A beruházás eredményeképpen az érintett közvilágítási hálózat felvett teljesítményemajdnem felére csökken, ami bruttó 731 ezer forintos megtakarítást jelent az önkormányzat számára.

Mindezek mellett a megvalósítás során fontos szempont a környezettudatosság és a lakosság ösztönzése az energiahatékonyság fontosságára, a projekt eredményeképpen ugyanis jelentős mértékben csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

 A kivitelezési munkák előre láthatólag augusztus végén fejeződnek majd be, kérjük a Tisztelt Lakosok szíves megértését az esetleges közvilágítás kimaradásokkal kapcsolatban.

Elérhetőség: hollohazaikszt@gmail.com

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) átadása 

2011.május 20-án átadásra került az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér. A programokat Koleszár Sándor Polgármester Úr ünnepi beszéde nyitotta meg, majd dr. Hörcsik Richard Parlamenti Képviselő Úr átvágta a szalagot ezzel szimbolizálva, hogy hivatalosan is megnyílt a Közösségi Tér.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is képviseltette magát a rendezvényen és Váraljai Zoltán a szövetség alelnöke is felszólalt.
A rendezvény zárásaként az Európai Ifjúsági Hét keretében, Sóki János Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda projekt vezetője tartott egy Ifjúsági fórumot „Fiatalok a döntéshozatalban” címmel.

Hollóháza Önkormányzata 2008-ban pályázott IKSZT Cím elnyerésére. 2009-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól 50.279.520 Ft támogatást nyert el a projekt megvalósítására. A beruházás költséghatékony módon valósult meg, hiszen a Hivatal épületének tetőterében került kialakításra a Szolgáltatói tér. A pályázat megnyerésével az IKSZT központban a fiatalok számára épült egy konditerem, ifjúsági klub, informatikai szoba, továbbá a helyi 5000 kötetes könyvtár és egy baba-mama sarok is helyett kapott a szakkör szobában. A mozgáskorlátozottak, önkéntes tűzoltók, polgárőrök egyesületei és a szlovák kisebbség számára 2 irodát alakítottunk ki és tárgyalások lebonyolításához egy konferencia termet. A közösségi házban minden érdeklődő egy helyen fog megtalálni mindent.

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) a következő szolgáltatásokat nyújtja:

Könyvtár          – 5000 Kötet          – Olvasó sarok          – Internetezési lehetőség
Baba – Mama klub
Szakkör lehetőség minden korosztály számára
Informatika terem          – Internetezési lehetőség
Konditerem
Ifjúsági klub          – Csocsó          – Asztalitenisz          – Darts          – Póker          – Filmvetítési lehetőség          – Zene hallgatás
Szolgáltatói irodák

Minden kulturáltan szórakozni vágyó időset és fiatalt, valamint információ kutatót 
Sok Szeretettel Várunk!

Hollóháza már az Árpád-kortól lakott hely, területe a honfoglaló ősökből származó Aba nemzetségbirtokához tartozott.

Egy 1270-ből származó okirat említi először Hollóházát, mint lakott helyiséget. Jelentős  Árpád-kori életről tesznek tanúbizonyságot a környéken talált leletek, okiratok.

 Hollóháza a magyar történeti földrajzban Hollóház néven 1341-től ismert, addig Felsőkomlós néven tartották nyilván. Bár a falu mindig is a Füzéri vár jobbágy faluja volt, nevét a többi környező településtől eltérően nem a füzéri váruradalomhoz tartozó jobbágy családok nevéből kapta, hanem a pálos remete rend (címerében holló) tulajdonát képző a falu határában valamikor létezett kolostor (hollósház) nevéből eredeztetik. Hollóháza középkori története összefonódik Füzér történelmével, mivel ez időben a vár tartozéka volt. A község a XVI. században a Hegyköz részeként Habsburg megszállás alá került, majd a XVII. században – Bethlen Gábor Erdély területét hét megyével megnövelte. Rövid időre Thököly felső-magyarországi fejedelemsége és a török hódoltság közvetlen határába került. A császári haderők, a török martalócok és a  kalandor zsoldos vezérek mindennapos zaklatása eredményeként virágzó falvak pusztultak el. Erre a sorsa jutott a földrajzi fekvése miatt különösen exponált Hollóháza is. A XVII századig a falu elnéptelenedett. Az elnéptelenedés közegészségügyi okokra vezethető vissza.

I. Lipót császár 1868. március 12-én adta füzér várát a hozzá tartozó birtokokkal (így Hollóháza – pusztával) együtt Károlyi Lászlónak. Az 1723- évi országgyűlés határozott az ország háborúban magfogyatkozott lakosságának pótlásáról, betelepítéssel. Ám Károlyi László fia, Károlyi Sándor ezt megelőzve 1702. március 16-án telepítési kiadványt küldött a Monarchia észak-nyugati részén élő szlovák jobbágyoknak: „aki letelepszik puszta telekre két évig mentes az urasági szolgálat alól”. A felhívás a nyomorgó szlovák zsellérek között kedvező fogadtatásra talált. Az emberek elindultak új hazát keresni. Hollóházára 1763. augusztus 26-án érkeztek meg az első telepesek.

A Károlyi család a Hollóházára települő szlovákokat erdőirtásra, erdei munkákra használta. A letelepült lakosság irtásföldet kapott, a belsőségeken megjelentek az egyszerű zsellérházak, a külsőségek pedig a település eltartásához szükséges terményt biztosították: a kis településből falu lesz.

A Károlyi család a Füzér – Hollóháza birtokot 1774-ben a Rolly család kezelésébe bérbe adta. Rolly József ügyes üzletember – mit sem törődve Mária Terézia tiltó rendeletével – üveghutát alapított Hollóházán 1777-ben (a mai gyár helyén). A korábban letelepedett hollóháziak, akik eddig csak erdei munkából éltek, a huta alapításával ipari munkát is vállaltak. Az ipari munka újabb és újabb telepeseket vonzott a községbe és adott nekik megélhetést.

A XIX. század elején fellendül az üvegipar is: általánossá válik az ablaküveg használata, fellendül az üvegcsiszolás és festészet is. A cseh ipar által irányított éles versenyben a hazai homok minősége miatt a magyar huták hátrányba kerülnek. Csak a modern nagyüzemekké váló huták versenyképesek, így az erdők mélyén lévő kis huták egymás után szűnnek meg.

Az üvegipar fejlődése válaszút elé állítja Károlyit is: fejleszti a hutát, vagy – a szomszédos Telkibánya példájára – kőedénygyárat létesít. A kőedénygyártáshoz adott volt minden feltétel: a fa, a Hollóháza környéki kaolin, a hutagyár épületei s a massza keveréséhez a huta mellett folyó két hegyi patak. Nem születhetett más döntés, mint hogy Hollóházán kőedénygyár létesüljön (1831).

Ezekben az évtizedekben erőteljes a munkásvándorlás a telkibányai gyárból a hollóháziba, ezt tükrözi a későbbi gyártmányok feltűnő hasonlatossága.

Az 1840-es években a gyár fejlődésnek indul, ezt bizonyítják a szaporodó anyakönyvi bejegyzések. A plébániai bejegyzések szerint egyes családok minden tagja a gyárban dolgozott festőként, korongosként. Hollóházán a kerámiakultúra, a mesterség szeretete apáról fiúra öröklődött. Az anyakönyvekben továbbiakban szereplő nevek már csaknem mind ma is élő családok, festők, korongosok elődei.

Újabb – 4 évtizedes – fejlődést jelent a kőedénygyár és a falu fejlődésében Istványi Ferenc munkássága. Újabb szakemberek jönnek Németországból, Sziléziából és Csehországból, melyek
egy része letelepedik, más része tovább költözik. A gyári munkások két falurészben laktak: a gyár környékén melyet Hutának neveztek, és az ún. Boszniában, amely a patak mentén húzódó völgyben feküdt. A gyár munkásai túlnyomó részben Hollóházán születtek, kevés kivétellel az 1700-as években letelepedett jobbágyok leszármazottai.

Az első világháború idején kb. 700 lakosa van Hollóházának, 123 személy vándorolt ki, az itthon maradottaknak egyedül a gyár biztosit munkalehetőséget.

A második világháború alatt sok férfi vonult be katonának. 1944-ben sokan visszajöttek, és az új sorozás alkalmával többen elbujdostak az erdőben. Ennélfogva jelentősen meg növekedett a hollóházi partizánok száma. A gyár a háború során szinte egész végig működött, csak a kassai harcok ideje alatt szünetelt 1-2 hétig. A háború után az emberek egyből elkezdtek
dolgozni.

Hollóházán 1979-ig kizárólag kőedényt készítettek, az ország kőedény szükséglete az életmód gyors átalakulása miatt egyre csökkent, ezért ekkor alacsonyszigetelésű porcelán szigetelők
gyártására álltak át. A gyár 1956-ig fokozatosan áttért a művészi porcelánok gyártására, amit a gazdasági okok sürgettek.

A gyárat a porcelániparban tradíció nem kötötte így könnyen rátérhettek – dekorban és formában egyaránt – a tömeges igényeket szolgáló edények és dísztárgyak gyártására. Ez azonban jelentős műszaki fejlesztést igényelt, ami segítette a nagyarányú tervek kibontakozását. A gyár és a falú életében jelentős Szász Endre grafikus és festőművész újító tevékenysége, aki kiváló minőségű porcelánlapok előállításával – amelyekből óriási falfelületeket lehetett készíteni és művészi táblaképeket festeni – a nemzetközi és hazai piacon hírnevet szerzet Hollóházának. Szász Endre porcelánfestészetével olyan különleges hatásokat ért el, amelyek csak porcelánon lehetségesek. A gyár privatizációja 1992-ben zajlott le. Ennek eredményeképpen bankok, önkormányzatok és dolgozók lettek a gyár részvényesei.